Kúriára várva...

 2013.11.26. 10:21

Hétfőn nyilvánosságra kerültek azok a kérdések, melyekben a Kúria Polgári Kollégiumának indítványa alapján döntéseket fog hozni a Kúria a devizahitelesek ügyében.

A Kúria (Hazánkban a legfelső bírói fórum, régen: Legfelsőbb Bíróság) december 16-án hirdet ítéletet az alábbi kérdésekben:

1. Mi a devizaalapú kölcsön tartalma (a devizaalapú kölcsön devizakölcsön vagy forintkölcsön-e)?

2. A devizaalapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorásszerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e)?

3. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?

4. Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?

5. Amennyiben a devizaalapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve  melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?

6. Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?

7. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?

Ha megszületik a döntés, várhatóan annak szellemében hoz majd döntést a kormány, illetve alkot törvényt a parlament a devizahitelesek megsegítésére. Vagy azzal szemben. Attól függ mi lesz a határozat és, hogy mit kíván meg a politikai érdek.

Attól függetlenül, hogy sok mindenben nem értek egyet a kormánnyal, és annak politikai lépéseivel, ki merem jelenteni, hogy az lenne az egyértelmű nemzeti érdek, ha olyan, igazságos és jól értelmezhető döntés születne, mely megfelelő jogi alapot és politikai támasztékot ad a kormánynak, ahhoz, hogy korrekt, valóban segítséget nyújtó törvényt alkosson.

Fontos lenne, hogy végre többszázezer honfitársunk kálváriája és kirablása véget érjen, pozitív fordulatot vegyen, és a törvényt, mely esetleg ezt biztosítja ne támadhassák meg európai szinten…

Néhányan attól félnek – vagy csak ennek megfelelő hangulatot akarnak kelteni –, hogy esetleg bizonyos döntések, vagy ítélet esetén lesznek bankok, melyek pl. kivonulnak Magyarországról, ezzel bedöntve a bankrendszert.

Nos, azt gondolom, hogy erre elenyészően kicsi az esély. A bankok rengeteg pénzt kerestek és keresnek a magyar embereken, magyar vállalkozókon, és fognak a jövőben is. Nem mennek ők sehová. És abban is biztos vagyok, hogy mikor 1829-ben megírta Széchenyi István „Hitel” című munkáját (mely 1830. januárjában jelent meg), egyáltalán nem egy ilyen kép lebegett a szeme előtt, nem erre gondolt… 


kuria560.jpg

Címkék: EU Politika Kormány Gazdaság Belföld Bankok Kapitalizmus Igazságszolgáltatás Fogyasztók

A bejegyzés trackback címe:

https://barsonyszek.blog.hu/api/trackback/id/tr205657430

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.11.26. 13:39:03

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egyetmondok 2013.11.26. 22:59:20

Szerinted hozhat döntést a parlament szemben a Kúria jogegységi döntésével ? Hogyan ?

Trollmagnet 2013.11.29. 09:32:13

@egyetmondok:
Én inkább azt kérdezném, hogy a Kúria hozhat-e döntést a Fidesszel szemben? :D

egyetmondok 2013.11.29. 09:43:01

@Trollmagnet:
A Fidesz-nek valóságos tragédia lenne,ha a Kúria azt állapítaná meg,amit a Fidesz vezetői lépten-nyomon mondogatnak: hibás termék,hibás termék.
(Cséfalvay pontosan fogalmazott a parlamentben,a szerződéskötéskor létezett árfolyamon történő forintosítás bedöntené a gazdaságot. Szerintem is...:-)))
Csak akkor minek mondogatják,hogy hibás termék ? :-)))
Hát mer' jó hangzik. Ennyi az egész,nem több.

A kérdésedre,hogy tehát tud-e a kormányzattal szemben dönteni a Kúria,a válasz az,hogy tök mindegy mit mond a Kúria,ugyanis a Fidesz nem rendelkezik egyenes állásponttal ebben az ügyben. Mint ahogyan semmilyen más ügyben sem rendelkezik ilyennel.

Göntér László 2013.11.30. 18:57:42

A svájci frank hitelekről
1 millió forint felvétele esetén, 10 éves futamidővel.
Ft
Havonta törlesztenem kell a tőkéből 8333
10 %-os kamat mellett havonta maximum ennyi kamatot kell fizetni 8333
Forint hitelnél minimum ezek között az értékek között kell lennie a havi törlesztő részletnek
8333
16667
Ft/CHF CHF
160 6250 Ennyi svájci frankot kell felvennem, hogy hozzájussak az egymillió forinthoz
Havonta törlesztenem kell a tőkéből 52,09 CHF-ot.
3 %-os kamat mellett havonta maximum ennyi kamatot kell fizetni 15,63 CHF-ot.
Svájci frank hitelnél minimum ezek között az értékek között kell lennie a havi törlesztő részletnek
Ft/CHF Ft/CHF
CHF 160 240
52,09 8333 12500
67,71 10833 16250
Ft Ft

6%-os kamat mellett havonta maximum ennyi kamatot kell fizetni 31,25 CHF-ot.
Svájci frank hitelnél minimum ezek között az értékek között kell lennie a havi törlesztő részletnek
Ft/CHF Ft/CHF
CHF 160 240
52,09 8333 12500
83,34 13333 20000
Ft Ft
A fenti törlesztő részletekhez jönnek még a banki működési (székházak üzemeltetése, alkalmazottak fizetése, hagyományos- és elektronikus rendszerek védelme stb.) költségek és a bankok nyeresége.
Ez utóbbi költségek azt hiszem jelentősen meghaladják a fenti értékeket
Ha a bankok működési költségeibe beszámítjuk a banki különadókat és a kirótt büntetéseket, akkor ezek indololhatják a hihetetlenűl magas törlesztő részleteket. Úgy is felfoghatjuk a kialakult szituációt, hogy a romló fizetési morál és biztonsági helyzet terheit a még fizetőkkel fizettetik meg. Ezeket figyelembevéve a Cúria is meg a Fidesz is hozhat akámilyen döntést, ha nem tudnak a fizetési morálon és a biztonsági helyzeten változtatni, akkor csak a lecsúszás marad. Sajnos csak erre tippelhetek.
süti beállítások módosítása