Hétfőn nyilvánosságra kerültek azok a kérdések, melyekben a Kúria Polgári Kollégiumának indítványa alapján döntéseket fog hozni a Kúria a devizahitelesek ügyében.

A Kúria (Hazánkban a legfelső bírói fórum, régen: Legfelsőbb Bíróság) december 16-án hirdet ítéletet az alábbi kérdésekben:

1. Mi a devizaalapú kölcsön tartalma (a devizaalapú kölcsön devizakölcsön vagy forintkölcsön-e)?

2. A devizaalapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorásszerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e)?

3. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?

4. Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?

5. Amennyiben a devizaalapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve  melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?

6. Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?

7. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?

Ha megszületik a döntés, várhatóan annak szellemében hoz majd döntést a kormány, illetve alkot törvényt a parlament a devizahitelesek megsegítésére. Vagy azzal szemben. Attól függ mi lesz a határozat és, hogy mit kíván meg a politikai érdek.

Attól függetlenül, hogy sok mindenben nem értek egyet a kormánnyal, és annak politikai lépéseivel, ki merem jelenteni, hogy az lenne az egyértelmű nemzeti érdek, ha olyan, igazságos és jól értelmezhető döntés születne, mely megfelelő jogi alapot és politikai támasztékot ad a kormánynak, ahhoz, hogy korrekt, valóban segítséget nyújtó törvényt alkosson.

Fontos lenne, hogy végre többszázezer honfitársunk kálváriája és kirablása véget érjen, pozitív fordulatot vegyen, és a törvényt, mely esetleg ezt biztosítja ne támadhassák meg európai szinten…

Néhányan attól félnek – vagy csak ennek megfelelő hangulatot akarnak kelteni –, hogy esetleg bizonyos döntések, vagy ítélet esetén lesznek bankok, melyek pl. kivonulnak Magyarországról, ezzel bedöntve a bankrendszert.

Nos, azt gondolom, hogy erre elenyészően kicsi az esély. A bankok rengeteg pénzt kerestek és keresnek a magyar embereken, magyar vállalkozókon, és fognak a jövőben is. Nem mennek ők sehová. És abban is biztos vagyok, hogy mikor 1829-ben megírta Széchenyi István „Hitel” című munkáját (mely 1830. januárjában jelent meg), egyáltalán nem egy ilyen kép lebegett a szeme előtt, nem erre gondolt…