Hazai problematikák

 2013.08.27. 18:19

  Magyarországon a rendszerváltás óta fokozatosan újult ki a társadalom kádári nosztalgiája. A romló gazdasági helyzet, a romló életkörülmények és a folyamatos csalódások közepette sokan visszakívánják a kádári örömöket. Már akinek öröm. Köszönöm abból elég volt annyi! Jó páran azzal már természetesen nem kívánnak foglalkozni, hogy a mesterséges életkörülményeknek meg lett az eredménye is! Eladósodás. Köszönjük szépen! Ismét teljes foglalkoztatottságot, kiszámítható életet követelve, sokan feladnák már megszerzett demokratikus szabadságjogaikat, és csak úgy általában jogaik nagy részét is. Kell–e a hőn áhított szabadság, ha nincs jólét? Mit ér az európaiság és a szabad  mozgás kora, ha nincs miből utazni? Azt hiszem nem sokat. Ahogy Cicero mondta: „a nép jóléte a legfőbb törvény.” Talán igaz is.

945823_10151400768121968_606310942_n.jpg

  Megállapíthatjuk, hogy a magyar társadalom egy része vezérelvű. Vezérelvűsége igen mélyen gyökeredzik. Társadalmunkban nem volt hagyománya a polgári demokráciának, inkább a vezérelvűség dominált. Árpádtól, Mátyásig, Horthy Miklóstól egészen Kádárig... és most is él az igény. A történelmi hagyományok és berögzült értékek mentén újra és újra megjelennek a szélsőségek, amelyek a lappangó, kimondatlan problémákat nem rejtegetve, a demokratikus politikába és a kilátástalanságba belefáradt lakosságot képesek önmaguk mellé állítani. A gyorsan változó globalizálódó nemzetközi rendszer kihívásaihoz a magyar társadalom nem elég érett, nem elég tapasztalt játékos. Nem sajátította el kellően a demokratikus értékeket, nem érzi magáénak a demokráciát. Ennek az eredménye politikai kultúránk válsága, a politikai ígérgetés kialakult rossz szokása, a bizonytalanok nagy száma. Vannak természetesen próbálkozások, civil villongások, de általánosságban a magyar lakosság nagy része – s hívhatjuk őket akár bizonytalanoknak is – nem érdekelt a demokratikus rendszer további támogatásában mikor nincs munkahelye, nincs anyagi biztonságban gyermeke. Így nem is megy el szavazni. De a nem szavazás is egyfajta választás! A polgárok nagy része nem tekinti sajátjának azt a rendszert, amely ’89 után jött létre itthon. Demokratikus játékszabályok szerint zajlik ez a játék, de meddig tartható fenn, ha a játékosok száma fogyatkozik? A problémát tovább fokozza, hogy a hazai pártpalettán 1989 után, talán a régi MDF volt az egyetlen olyan párt, amely igazi nyugatias szellemmel igyekezett elhozni hazánkba a polgári társadalmat, a demokráciát. Bele is buktak. Itthon nem működik az, ami a nagy nyugati demokráciákban versenyképes.

  Ezután jött el a kétpártrendszerszerű struktúra, avagy a politikai váltógazdálkodás kora. Az MSZP és a Fidesz ideje. Erős retorika, szimbolizmus és a kommunikáció szintjére redukált kormányzás. Mondhatni: a mímelt kormányzati teljesítmények kora. Két párt, két valóság – de csak az egyiknek sikerült valódi koncentrált hatalmat kiépítenie pártján belül. Orbán Viktor megcsinálta. Talán Gyurcsány Ferenc is hasonlót szeretett volna, de ő belebukott „öszödi igazságbeszédébe”. A rendszerváltástól az emberek jobb életet, anyagi biztonságot, jólétet vártak el. A szabadságjogokat, a demokratikus értékeket akkor talán csak a rendszerváltó elit tudta értelmezni megfelelően. Az átlag nem. Az átlag polgár jólétet várt, ehelyett vad kapitalizmussal találta szembe magát. Kiszolgáltatottság és verseny. Meglehet tehát, hogy a mai, mélyülő kulturális válság, a politikai elidegenülés, a bizonytalanok nagy száma a rendszerváltástól eredeztethető. Meglehet. Mit lehet tenni? Újraindítani az országot! Jólétet és szabadságot ígérni. De az ígéret csak ígéret marad. Cselekedni kell! S akkor jobbra fordulhat a nemzetünk sorsa. 

 

Címkék: Magyarország Gyurcsány Demokrácia Belföld Rendszerváltás Újrakezdés Itthon Kapitalizmus

A bejegyzés trackback címe:

https://barsonyszek.blog.hu/api/trackback/id/tr815476425

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása