Orbán focija

 2013.11.07. 16:57

Ülök a tévé előtt. Kezemből majd’ kiesik a távkapcsoló, ahogy döbbenten tartom. Nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek. A holland válogatott nemcsak hogy a földbe döngöli a magyar csapatot, de még fel is szántja vele a talajt. 8-1 – történelmi vereség, felnőtt mérkőzésen utoljára 72 éve kaptunk ki ekkora gólkülönbséggel. A világbajnoki remények elúsztak. A szövetségi kapitány lemond.

Mindeközben újabb és újabb stadionok épülnek: Felcsútra, Debrecenbe, az Üllői útra. Évek óta pumpálják bele a pénzt a fociba rendületlenül. Közben a vízilabdát, a kézilabdát, a kajak-kenut, a rallyt, és minden olyan sportot, amiben jók vagyunk, amiben kiemelkedünk, elhanyagolnak. Csak a foci, foci és foci. De a sok beleölt pénzért, a sok ráfordított állami támogatásér cserébe vigasztalt volna minket egy vb-szereplés.

Már a nyári BL-selejtezők alkalmával is sejtettük, hogy valami nincs rendben. Tudtuk, hogy valami baj van a magyar focival. Éreztük, hogy nincs rendben ez az egész. Aztán jött a románok utáni hidegzuhany, amikor is szeptember 6-án Bukarestben 3-0-ra kikaptunk tőlük. Aztán az észtek ellen látszólag sikerült talpra állnunk egy valóban szép győzelemmel. De pillanatnyi ragyogás volt az csupán, ami kicsit áttörte a magyar labdarúgás sötétségét. És most jött a hollandok elleni találkozó. Ez volt számunkra a kegyelemdöfés.

Mindössze egyetlen kérdést szeretnék a miniszterelnökhöz intézni, aki anélkül nyomta a pénzt ebbe az egészbe, hogy kieszközölte volna a valóban szükséges változásokat: Megérte? 

stadion-20110413-04222783-15986642471.jpg 
 

Címkék: Orbán Sport Gazdaság Belföld

Gyurcsány Ferenc igazi arca

 2013.11.05. 18:19


Apró-Gyurcsány érdekkör privatizációból, állami megrendelésekből, illetve állami hitelekből történő meggazdagodásának titkairól elnevezésű vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményéről olvashatunk az alábbi dokumentumban.


Lássuk a baloldal, a Demokratikus Koalíció vezetőjének: Gyurcsány Ferencnek igazi arcát.

Szijjártó Péter határozati javaslata.pdf


Ne feledjük, a felejtésnek ára van!

A dokumentumból kiderül, hogy "Gy. Ferenc és érdekkörének meggazdagodásában nagy szerepet játszottak a cégeinek rendszeresen, nagy összegben juttatott, összességében több száz millió forintot kitevő állami megrendelések, támogatások és hitelek. Továbbá, hogy Gyurcsány Ferenc 2003-ban egy jogszerűtlen döntés alapján jutott több mint  70 millió forintnyi osztalékhoz. A Gyurcsány-kormány hivatali ideje alatt nyílt lehetőség a nyereségesen működő, az állami oktatáspolitika fontos eszközét jelentő Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. privatizálására. Az eljárás folyamán súlyos vagyonvesztés érte az eladó államot, ugyanis a végső vételár egy milliárd forinttal alatta maradt az első pályázati körben megfogalmazott legjobb ajánlatnak . A teljesen indokolatlan privatizációs eljárás győztese egy olyan cég lett, mely korábban megvett egy Gyurcsány Ferenc érdekeltségi körébe tartozott vállalatot...

...Összességében kijelenthető tehát, hogy Gyurcsány Ferenc meggazdagodásában, milliárdossá válásában nagy szerepet játszottak állami források, politikai-gazdasági kapcsolatok, valamint az az érdekeltségi rendszer, melynek tagjai hol az állam, hol a magánszféra, hol pedig a gazdaság oldalán kaptak szerepet. "

Kell ez nekünk ismét ?

6569_gyurcsany_bajnai.jpeg

Címkék: MSZP Gyurcsány Belföld Ellenzék

300 Mercedes vs. 18 Ikarus

 2013.11.03. 10:15

Néhány napja a BKK sajtóosztálya bejelentette, hogy a közeljövőben 18 darab Ikarus márkájú, magyar buszt fog beszerezni a főváros. Ennek a hírnek akár örülhetnénk is, ha nem ezek lennének az első magyar (vagy hazai) buszok, melyeket vásárol a főváros mióta Tarlós István Budapest főpolgármestere… De írhatnék akár az utóbbi 6-7 évről is, csak tudomásom szerint Demszky sosem ígérte, hogy magyar buszokat, vagy hazai buszokat is vásárol. Tarlós viszont igen.

ikarus_134V_13_250.jpgÍgy lehetett volna akár a mostani bejegyzésem címe az is: 300 Mercedes, 18 Ikarus, 0 Credo. Hiszen az elmúlt években ilyen arányban történtek buszbeszerzések a fővárosban…

Még pontosabban, 300 darab külföldön készült Mercedes buszt vettünk az elmúlt egy évben, most fogunk 18 Ikarust, és ennyi. Pedig, 1. nagyon fontos lenne ily módon is támogatni a hazai ipart, 2. a BKK (BKV és VT-Transman) járműparkja rettentően elavult, 3. bőven volna miből válogatni!

Ugyanis van több teljesen magyar tulajdonban lévő gyárunk is, és akad több olyan külföldi vállalkozás, mely itthon szerelteti össze járműveit. Így adva munkát sok honfitársunknak, illetve megrendelést magyar beszállítók százainak!

Nálam már az első 150 új Mercedes kiverte a biztosítékot, a második ütemben vett 150 db csak a ráadás volt, megerősítése annak, hogy a mostani városvezetés is csak a kampány, a szavak szintjén figyel a hazai munkahelyekre, beszállítókra.

Nem vagyok a kizárólagosság híve, hiszen a külföldi országokkal való kereskedelemhez, ahhoz, hogy mi is el tudjuk adni a különböző termékeinket, egy egészséges arányban nekünk is vásárolnunk kell. De ezen a téren is nagyon csúnyán felborult az egyensúly!

De nézzük, miből is lehetne válogatni?! 

Kezdjük rögtön kézenfekvő módon az Ikarusszal. Hiszen most az ő buszaik beszerzéséről volt szó. Az 1989 óta létező Auto-Rad Controlle Kft. szerezte részben vissza néhány éve az Ikarus márkanevet, előtte a saját tervezésű buszaikat ARC márkanéven gyártották, forgalmazták.

Egyébként az ARC (vagyis az Ikarus) részt vesz a Magyar Autóbuszgyártó Klaszterben is, így tehát ők is részt vettek a többek között az Evopro mérnökirodával, a Rábával és a NABI-val közösen az új magyar elektromos (!) busz, az EVOPRO fejlesztésében.

De térjünk át rögtön a mai legnagyobb magyar buszgyárra, a CREDOra. Az elsősorban Győr-Moson-Sopron megyében működő 100%-ban magyar vállalkozás (Kravtex-Kühne csoport) több mint fél tucat saját tervezésű buszt készít, 85%-ban hazai alkatrészekből! 

credo_4.jpg

A Credo nemrég 25 új buszt szállított Pécsre, és például Győr utcáit is az ő buszaik dominálják. 

A szintén győri székhelyű Rába nagyjából két éve került újra 100%-ban hazai tulajdonba, amikor az állam visszavásárolta a külföldi tulajdonrészt. Ezek után nagy lendülettel hirdették meg, hogy újra magyar buszokat fognak gyártani, és stratégiai megállapodást kötöttek a Volvoval. De az együttműködés kapcsán jelenleg a közös buszok gyártása helyett még inkább csak a Volvo buszait szerelik össze… Viszont a Webasto Hungária Kft.-vel és a Molitus Kft.-vel közösen fejlesztették és gyártják a MOLITUS S91-est! (A Molitus Kft. 2007 óta tervez buszokat, s a vállalat részt vett a NABI Sirius buszainak fejlesztésében is.)

A külföldi – amerikai – tulajdonú NABI ma Kaposvárott és Budapesten tervez és szerel össze buszokat, de elsősorban külföldre, többek között az Egyesült Államokba exportálja azokat. Egyébként a NABI-nak magyar gyökerei vannak, hiszen valamikor a ’70-es évek végén magyar-amerikai vegyes vállalatként jött létre. Mint már feljebb is írtam, a NABI több magyar fejlesztésben is részt vesz, a Magyar Autóbuszgyártó Klaszter része.

De akadnak kisebb magyar cégek is, mint például a Csaba Metál (CSM), mely vállalkozás saját tervezésű midi busza, az Urbanus 2011-ben „Magyar Termék Nagydíjat” is kapott.

Nagyjából ezzel zárul a körkép. Ebből is látszik, hogy annak ellenére, hogy az utóbbi években nagyon kevés a hazai megrendelés, még mindig jelentős a hazai buszipar, és ami ennél is fontosabb: hatalmas potenciált rejt magában! Több gyártónál és tervezőirodánál komoly fejlesztői-tervezői tartalékok vannak, melyekből az iparág újraerősödése esetén jelentős export lehetőségek is adódhatnának.

Nagyon érdemes a következő időszakban elsősorban a Credora, illetve az elektromos Evoprora odafigyelni…

Tehát volna miből válogatni, és ezzel a hazai járműgyártást is támogatni lehetne, további munkahelyeket is teremtve, csak hát, a szavak szintjéről végre tényleg a tettek mezejére, útjára kellene lépni! 



ikarus01_590.jpgIKARUS

credo_c_19.jpgCREDO

evopro_64463_514696_590.jpgEVOPRO

Címkék: Videó Budapest Gazdaság Belföld Közlekedés Kapitalizmus

Amikor rügyeznek a fák

 2013.11.02. 14:59

Szeretem a tavaszt. Kimenni egy szál pólóban vagy ingben a szabadra, élvezni a napsütést. Érezni azokat a csodás illatokat. Látni, ahogy a gyerekek vidáman játszogatnak, rohangálnak. És amit mindennél jobban szeretek a tavaszban, amikor virágba borul a természet. Mindig, mikor jobb idő van, mikor melegebb lesz, már figyelem a rügyeket, mert abból lehet tudni, hogy nem sokára virágozni fognak a fák.

És most is kimegyek a szabadba egy szál pólóban vagy ingben, élvezem a napsütést, látom a játszó gyerekeket, és nézem, ahogy rügyeznek a fák. De mégse vagyok boldog. Mert nem március van, nem április, és még csak nem is május. Október végén járunk. És érzem, valami nagyon nincs rendben. Ezek a hajtások el fognak fagyni. Hát így pusztul el a fa anélkül, hogy kivágnánk.

Valami nincs rendben, és ezt mindannyian érezzük, miközben októberben pólóban sétálgatunk a napsütésben, májusban pedig begyújtunk a hideg miatt. A saját bőrünkön tapasztaljuk meg hát annak eredményét, hogy felelőtlenül bántunk a bolygóval annak tudatában, hogy úgyse tudunk benne kárt okozni. Hát tudtunk. Pusztul a természet, az átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik, és egyre gyakoribbá válnak az időjárási anomáliák. És sajnos szomorú tény, hogy bolygónk országainak vezetői az utóbbi időkig nem is foglalkoztak a környezetvédelem kérdésével. Pedig ez nem csupán egy fontos szempont, hanem az egyik legfontosabb szempont, mivel ez a bolygó az egyetlen hely, ahol fenn tudunk maradni. Ha nem vigyázunk rá, elpusztulunk. A Föld még itt lesz egymilliárd év múlva is, mint ahogy itt volt egymilliárd évvel ezelőtt, csak éppen mi nem leszünk rajta. Eltűnünk, mint ahogy eltűntek a dinoszauruszok is.

Ha nem cselekszünk, ilyen jövő vár ránk. Ha cselekszünk, akkor visszájára fordíthatjuk a kedvezőtlen folyamatokat. Megpróbálhatunk takarékoskodni az energiával, minél kevesebb áramot fogyasztani, vagy támogathatjuk a megújuló energiaforrásokat, vagyis azokat a megoldásokat, amik révén „szemétbe dobhatjuk” a fosszilis tüzelőanyagokat. Építhetünk napkollektorokat, amik kiválthatják a szénerőműveket, atomerőműveket. Zöld megoldásokkal eltüntethetjük a lakásokból a drága fa-, szén- és gázfűtést, és helyette olcsóbb alternatívára válthatunk. Megannyi ötlet és lehetőség van. Csak éppen pénz nincs minderre. Arra lenne szükség, ha a politikai pártok, politikai vezetők végre komolyan felkarolnák ezt a kérdést, és nem csak szóban, de anyagi erőforásokkal is támogatnák az ügyet. Mert elsősorban erre lenne szükség, csakis így lehetne hatékony eredményeket elérni. Erre azonban – egyelőre – nem igen látszik esély.

Herbst590.jpg

 

Címkék: Magyarország Alternatív Energia Környezet

Energiabiztonsági kérdések

 2013.10.27. 15:59

Ha az olaj ára emelkedik azt előbb-utóbb minden háztartás megérzi. Ezért akár globális, akár európai energiabiztonságról is legyen szó két alapvető cél követése szükséges az életben maradáshoz:

1: Az energiaforrásaink diverzifikálása - " több lábon állás politikája"
2: Függés csökkentése, meglévő hálózatok és források biztosítása

A nyersanyagokért folytatott kemény verseny és a globális klímaváltozásból fakadó veszélyek új kihívások elé kényszerítik a nemzetállamokat. A globális energiakereslet 2030-ra feltehetően 50 százalékkal emelkedni fog, és ennek 60 %-át sajnos vagy sem de a földgáz és kőolaj fogja fedezni.  Az energiaigény két fő indikátora a két óriás, India és Kína. Ők felelnek a növekvő szénkereslet mintegy 80 százalékáért. További rémisztő adat, hogy 2015-re 12-13 millió hordós szakadék keletkezhet az olaj kínálata és kereslete között. 

energysecurity_1.jpgAz olajcégeknek is egyre drágább és egyre inkább környezetkárosító mechanizmusokat kell alkalmazniuk. Hozzá kell tenni, hogy az olajár emelkedése ösztönzően hathat más technológiák, és az energiaellátás eszközrendszerének fejlesztésére. Azonban koránt sem annyira biztató jel, hogy a rövidtávú kormányzati politikáknak köszönhetően az atomenergia és a hagyományos energialobbi ideje még nem járt le. A szempontok egyszerűek: gyorsan, sokat és mindegy milyen áron (már ami a jövőt illeti)! 

A kérdésre miszerint a fogyasztók mennyivel lennének hajlandók többet fizetni a megújuló energiáért a következő válaszokat adták: 1/3 kicsivel többet; 2/3 egyáltalán nem!  Ez is mutatja hogy nagy rendrakásra lenne szükség a fejekben. A rövidtávúság mindent felemészt.

Azt hiszem megoldandó kérdés az új energiák kapcsán a tárolás és szállíthatóság  ügye is még. De egy szónak is száz a vége; megoldás az lehetne ha felismernénk sajátos érdekeinket, és a múlton és a jelenen tovább lépve gondolnánk a jövőre is.

Több tudatosságot, biztonságosabb jövőt! Zöld energiát?!

világ_energiaellátása_000054368-0155-330.jpg

Címkék: Energia Alternatív Energia Környezet Energiabiztonság Globális Felmelegedés Olaj

1956 jelentése...

 2013.10.23. 17:24

33 évig hallgatni kellett róla. Hivatalosan ellenforradalomnak, vagy fasiszta felkelésnek nevezték. A csőcselék tombolásának. A legtöbb családi asztalnál néma csend lett, ha valahogy mégis szóba került. Nem volt szabad beszélni róla, de néha apák és fiúk, nagyapák és unokák, csendben, elrejtőzve a világ elől mégis váltottak róla néhány szót. Hogy mi volt akkor, hogy megmozdult a világ, hogy volt remény a szabadságra, egy független Magyarországra…

Ahol mégis nyíltabban beszéltek róla, ott azzal kezdődtek a mondatok, hogy „ne szóljatok erről másnak soha”, vagy hogy „az iskolában erről tilos beszélni”… És akkor meséltek valamit. Valami keveset. Ami szöges ellentétben volt a propagandával, a szocialista hazugságokkal. Ha mélyen is, ha félelemben is tehát, de volt egy másik világ, egy suttogó világ, egy másik nyilvánosság, ami átmentette az igazságot, az igazságokat a következő generációk agyába, szívébe, lelkébe…

Majd jött a rendszerváltás. Ennek keretében, részeként szóltak Pozsgay szavai a rádióból… Hogy „népfelkelés”… És lassan az első szabad kormány alatt kezdte elnyerni 1956 helyét a magyar történelemben…

Lehetett megint beszélni. Az itt maradt túlélők és a máshonnan visszatérők elmondták azt, amire emlékeztek, amire emlékezni akartak, mindenki azt, amit megélt, látott.

De egy rövid idő után, ma megint annyi mindent jelent 1956 októbere-novembere, hogy hiába lehet beszélni, hiába készültek a dokumentumfilmek, az interjúk, a könyvek, a cikkek és a különböző írások… Ma valahogy sokan visszaélnek a forradalommal, a szabadságharccal. Nem értve a lényegét!

És bármilyen megdöbbentő, de a gyilkosok hazugsága is megint a köztudatban él, ha eltűnt egyáltalán valaha: 1956 ellenforradalom volt…

Nem, nem volt az!

Én nem éltem akkor, a szüleim is gyerekek voltak még. És nem leszek olyan arrogáns, hogy pontosan, betűről betűre leírjam, kimondjam, kicentizve történész módjára meghatározzam, hogy mi volt… (Ennek oka van. És erre kitérek később.)

De nekem is volt nagyapám. Nem is akármilyen… És nálunk is beszéltek otthon, és emlékeztek. Az én családom is része volt 1956-nak, majd része volt annak a második nyilvánosságnak, amely éltette, tovább örökítette az igazságot…

Engem is félrehívott a nagyapám gyerekkoromban. Már akkor, mikor lehetett börtön és meghurcolás nélkül beszélni. Még akkor is félrehívott, mert benne, bennük volt a megszokás, talán a félelem… Majd később beszélt előttünk, unokák előtt, nyíltan…

Elmesélte azt, ahogy megmozdult a nemzet, ahogy fellázadt az elnyomás az elnyomók ellen! Elmesélte az örömöt, a felszabadulást! És mesélt arról a rövid szabadságról, arról a röpke egy hónapról… A sortüzekről. A begördülő tankokról. A fizikai vereségről. Majd a megtorlásokról. A menekülésekről. Az eltűnt emberekről. Majd azokról, akik végül előkerültek… A megtört lelkekről és a félelemről. Mesélt a hazugságokról és a rengeteg igazságtalanságról… A listákról, az elutasított iskolai, egyetemi felvételikről. A népbíróságokról. A párt bosszújáról, hatalmáról… Mesélt a hazug, hazaáruló Kádár Jánosról… A gyilkosról, az alávaló gazemberről… Mesélt a tankokról, az orosz „kiskatonákról”, az ócska ÁVO-sokról, és a bátrakról, a bátor volt katonákról, és fiatalokról, akik szembeszálltak egy elnyomó, hazug hatalommal és annak szövetségesével, a szovjetunióval… És mesélt a gyávákról. És a némaságról. A megtörtekről… És végül a második nyilvánosságról… És arról, hogy hogyan várták a szabadságot, hogyan várták, hogy összeomoljon a rendszer, hogy hogyan imádkoztak és lesték a híreket…

S mikor láttuk a televízióban az újratemetést, elmondta ki volt Nagy Imre! Azt, hogy kommunista volt, azt, hogy bátor volt, s meghalt a hazájáért, mert egy idő után nem volt hajlandó megalkudni, azt, hogy a forradalom mellé állt, hogy ki akart lépni a Varsói Szerződésből, hogy nem volt hajlandó tovább idegenekkel uralkodni saját nemzete felett! Hogy szabadságot, függetlenséget akart, és inkább meghalt, mint hogy ezt megtagadja!

Tehát NEM, 1956 küzdelme nem volt ellenforradalom!

Lehet, hogy ’56 sok minden volt. Lehet, hogy sokak számára mást és mást jelentett. Lehet, hogy nem volt olyan egységes a nép, a nemzet, mint ahogy azt ma látni, láttatni szeretnénk… Az is lehet, hogy sokan továbbra is kommunizmust-szocializmust akartak, s hogy néhányan sok magasabb bérekért, jobb életszínvonalért küzdöttek…

Lehet. De aki azt hazudja, hogy ellenforradalom volt, az nem normális.

Aki azt hazudja, hogy ellenforradalom, az megtagadja a hősök, hősi halottak emlékét. Az meghazudtolja a pesti – és más – srácok igaz küzdelmét, emberfeletti tettét. Aki ezt hazudja, az megtagadja azt, ami volt.

Mert sokan, sokfélét akartak. Ez biztos így van. Mint már írtam, én nem akarom megmondani pontosan mi volt, s nem csak azért, mert én nem tettem semmit.

Hanem azért, mert valami mégis volt… Valamiért felnéz ránk a világ. Valamiért megemlékezik rólunk, a mi 1956-os forradalmunkról és szabadságharcunkról a német kancellár, és az Egyesült Államok elnöke! És valamiért mégis létrejött az a második nyilvánosság. Valami volt, amit át akartak menteni a szüleink, nagyszüleink, egy titok, egy üzenet, hogy mindennél többet ér a SZABADSÁG!

1956 októberében egy nemzet felemelte a fejét, s ha ezer okból is, de azt mondta, hogy eddig és ne tovább! És szembeszállt egy világhatalommal! És annak hazai kiszolgálóival! Egy nemzet, a magyar nemzet szabadságot és függetlenséget akart! És ezt megtagadni gyávaság, ezt tagadni nem lehet…

„Megbocsátani szabad, elfelejteni, sohasem.”

keritesfelirat_1956_november_0_1.jpg

Címkék: 1956 Budapest Társadalom Demokrácia Haza Belföld Baloldal Fiatalság

A kommunizmus - Egy illúzió története (Communism - The History of an Illusion)

Színes és fekete-fehér, magyarul beszélő, német dokumentumfilm sorozat, 2006.

 

 

 

Címkék: 1956 MSZP Videó MSZMP Kommunizmus SPD Határok Nélkül

Nagy Gyula 1956 októberében készült képeiből válogattam, a Fortepan-archívumból.

40184.jpgA Blaha Lujza tér, még a Nemzeti Színház régi épületével. A villamosok nem közlekednek, a felsővezeték leszakadt.

40233.jpgA Szent István körúton felszedték a kockaköveket, hogy barikádokat emeljenek a tankoknak.

40038.jpgEgy elkészült barikád a Fehérvári úton.

40240.jpgIlyen, és ehhez hasonló teherautókkal szállították az élelmiszert a fővárosba többnyire önkéntesek, hogy elkerüljék az éhezést.

40274.jpgFeldöntött villamos a Nagykörúton: "Ruszkik haza!"

40277.jpgNem bizonyult tartósnak a ránkerőltetett szovjet-magyar barátság!

40288.jpgCsendélet a szovjet hadiipar termékeinek maradványaival - Nagykörút.

40299.jpgIsmét egy csendélet: a házat elpusztító tankot is utolérte a végzete.

40074.jpgTüntetés az Astoriánál.

40110.jpgKeleti pályaudvar.

40124.jpgA Szent Rókus kápolnában is súlyos károk keletkeztek.

Címkék: 1956 Magyarország Képek Belföld

Mi lesz október 23-án?

 2013.10.20. 14:10

Az 1956-os nemzeti ünnepen gyakorlatilag minden releváns politikai párt tart megemlékezést, gyűlést Budapesten. (Térkép lent!)

Vannak akik szerint ez nincs jól így, szerintem az ilyesmi a nem túl fényes állapotú magyar politikai kultúra pozitív oldala. Aztán, hogy mennyire kell átpolitizálni a megemlékezéseket, mit szabad, vagy nem szabad egy ilyen ünnepen, azt már döntse el mindenki maga, ízlése szerint...

Az alábbiakban összegyűjtöttem a fővárosban tartandó nagyobb rendezvényeket. Lehet válogatni. 


Fidesz-KDNP

16 óra, Hősök tere (Orbán Viktor mond beszédet)

JESZ (Jólét és Szabadság Demokrata Közösség)

13 óra, Pollack Mihály tér (Makay Zsolt, a JESZ elnöke mond beszédet)

JOBBIK

15 óra, Deák tér (többek között Vona Gábor Jobbik elnök tart beszédet)

MSZP-Együtt2014-PM-DK-MSZDP-Liberálisok

14 óra, Műegyetem rakpart (hivatalos információk szerint „minden szervezet képviselője” felszólal)

 1956-2013_térkép_590.jpg

(Ha esetleg az LMP-t hiányolná valaki a felsorolásból: hosszabb nyomozás után ki merem jelenteni, hogy ők nem tartanak semmit.) 

Szép napot, méltó megemlékezést Mindenkinek! (-:

 

Címkék: 1956 Jobbik MSZP Magyarország Budapest FIDESZ Tüntetés JESZ Együtt2014

Biztos, hogy ez a helyes irány?

 2013.10.19. 12:47


justcia240.jpgAz ároktői sorozatgyilkosok szökése kapcsán felmerült, hogy eltörölnék az előzetes letartóztatás idejének felső határát. Kétségtelen, hogy jogos a felháborodás, hiszen ilyen veszélyes bűnelkövetők azért kerülhettek házi őrizetbe, mert a bíróság képtelen volt négy év alatt egy elsőfokú ítéletet meghozni.

Erre lépve a kormány szigorításokat készül bevezetni a bírósági ügyek tárgyalásának felgyorsítása érdekében. Ugyanakkor súlyos problémákat vet fel az az elem, hogy eltörölnék az előzetes letartóztatás idejének felső határát, amivel elméletben lehetségessé válik, hogy bárkit hosszú időre kivonjanak a társadalomból anélkül, hogy elítélnék.

Egy demokratikus társadalomban mindenkinek joga van a bírósági tárgyaláshoz, és senkit sem lehet bezárni, akit nem ítéltek el törvényes úton. Ahelyett, hogy a kormány ilyen törvényeket hoz, inkább azt kéne kivizsgálnia, hogy hazánkban miért olyan fájdalmasan lassúak a bírósági tárgyalások (akár büntetőjogi, akár polgári peres ügyekben).

Ebben az ügyben pedig mindenképpen meg kéne vizsgálni az eljáró személyek felelősségét is, hiszen itt a társadalomra különösen veszélyes emberekről van szó.


börtön_20070709szegedics14.jpg

A Szegedi Fegyház és Börtön (A szegedi "Csillagbörtön")

Címkék: Fidesz Kormány Belföld Itthon

A fiatal szellem hanyatlása

 2013.10.15. 17:28

A nyomtatott irodalom felett elszállt az idő, és az olvasás már luxus egyesek szerint. Álmodni sem mertem volna, hogy az "okos" telefonok korszaka milyen szintű mély ostobasággal sújtja majd a fiatalságot. Az internet eddig is egy hatalmas lehetőség volt azoknak, akik informálódni szeretettek volna, azonban az információ amellett, hogy hatalom, oly sokszor felesleges a kapacitásfoglaló is. Tudni kell használni! Sajnos vagy sem a buta telefonok kora véget ért.

mobiltelefon.jpg
Élek a gyanúval, hogy a korunk fiataljai a kétségkívül hasznos technológiát felelőtlenül hasznosítják, és értelmi képességeiknek csak árt ezen tudás. Megkockáztatom az innováció ezen formája inkább káros mintsem pozitív jellegű. De ez nemcsak a fiatalok fejlődésére lehet káros hatással, hanem torzítja a társadalmi diskurzust, rontja a nyilvános terek tartalmi minőségét, így negatív hatással van a közéletre, végezetül magára a demokráciára is.

A nyilvános terek tartalmi minősége bizonyíthatóan romló tendenciát mutat. Mindenki vegye a fáradtságot és járja körbe a fiatalok által kedvelt 'facebook' és egyéb értelemsorvasztó webes felületeket (például: '2perc.blog'). Nem állítom, hogy ezen internetes tartalmak nem termelnek hasznot, ámbár a tartalom minőségért senki sem felel és a haszon egy-két embernél csapódik le pénz formájában. Segíti mindez a nyilvános terek minőségi fejlődését? Nem. Hozzájárul a fiatalok negatív hatású időtöltéséhez? Igen. Hasznos ez a társadalmunk számára? Nem. Lehet-e hasznos számunkra? Igen, ha elég tudatos és felkészült fogyasztók vagyunk. De mi még elég kezdők vagyunk ebben a játékban.  Ráadásul az interneten elvész az öntudat és a virtuális térben megkettőződik a valóságunk - lassan eltávolodva a valódi hétköznapok nehézségeitől. Szinte menekülnek fiataljaink a virtualitásba!

4.jpg
Az okostelefonok korszakában már nem szükséges aggódnunk csemetéink miatt, hiszen a legnagyobb támadás nem a valóságban érheti őket, hanem az interneten. S most az innováció nevében már az iskolapadokban ülve is szívhatják magukba a felesleges tartalmakat, miközben sajnos az egyre inkább lenézett, tiszteletét vesztett oktatói gárda igyekszik fiataljaink fejébe verni a hittant és erkölcstant. De ezek csak példák. Fogyasztói kultúránk sajátos csapdájában szenvedünk és a megmeneküléshez csupán némi tudatosság kellene!

Remélem a jövőnk nem az "okos" telefonok és buta emberek kora.


179472_10151016620090039_1836036199_n.jpg

Címkék: Kultúra Facebook Társadalom Okostelefonok Internet Diszkurzus Fiatalság Fogyasztók Nyílvánosság

Nem kell, ne segíts!

 2013.10.13. 06:50

Elgondolkodtató, hogy vajon mi miért nem segítünk embertársainknak? Miközben a magyarok kicsit több, mint 60%-a szolidárisnak vallja magát. Nem tudom ki mit lát, én nem látom az összetartozást, egymás segítését. Miközben nekünk embereknek, magyaroknak, segítenünk kellene egymást... A segítségnyújtásnak megvan a maga pszichológiája és mindenkinek megvan a maga értékrendje, normarendszere. De vajon mi vesz rá minket arra, hogy hagyjuk, hogy más emberek szenvedjenek, hogy négymillióan éljenek szegénységben? Miért váltunk közönyössé egymás iránt? És egyáltalán van-e értelme annak, hogy segítsünk a másikon?

A segítségnyújtás, mint olyan létrejöhet több módon is: lehet valamilyen cselekedet, de akár egy gesztus, egy kedves szó a másikhoz. Igen, egy kedves szó is lehet segítség! Nem is gondolnánk, de sok esetben hihetetlenül nagy jelentőséggel bír a jókor elhangzó bátorítás, támogatás. Persze, a segítségnyújtás is lehet öncélú, de az jobb szerintem, amikor önzetlenül teszünk valamit a másikért, úgyis visszakapjuk az élettől más formában. Plusz, a segítségnyújtás egymás felé szociális kötelékeket is teremt a közösségben, a társadalomban.

help.jpgMint említettem a segítségnyújtásnak megvan a maga pszichológiája. Egyrészt, azokon segítünk, akik hozzánk hasonlóak. Ez jelenthet értékrendben vagy gondolkodásban való hasonlóságot, és sajnos, vagy nem, de bőrszínben való hasonlóságot is. Másrészt, nem elhanyagolható, hogy megvan-e az empátia mások iránt, a „kötelességünk segíteni” érzése. Aki például úgy gondolja, hogy mindenki az érdemei szerint jutott oda, ahova jutott, ő nem fog segíteni mondjuk egy „érdemtelennek” aki önhibájából került ilyen vagy olyan helyzetbe. Másik, de nem elhanyagolható dolog, hogy akkor segítünk inkább másokon, ha jó kedvünk van. Meglepő, de így van.. ilyenkor ugyanis figyelmesebbek vagyunk, jobban figyelünk a körülöttünk lévő világra

És mi haszna annak, ha segítünk? Aki már valaha is segített a másikon, az tudja: az érzés, hogy jót tettem, segítettem valakinek. Aki még nem élte át ezt az érzést, ő akkor fog rájönni, hogy miről is beszélek, ha miután segített valakinek belenéz a másik szemébe. Csak másokért érdemes élni. Ezt sosem szabadna elfelejtenünk…

Visszatérve az eredeti kérdésekre, a segítségnyújtás hiánya okozza, hogy egyes emberek szenvednek… nincs ki segítsen, és ezért nem is látnak reményt. Nem is csak arról van szó, hogy például mélyszegénységben él-e valaki, hanem a társadalmat átható embertelenség, a közöny az, ami bántóbb mindennél.  

Címkék: Magyarország Társadalom Belföld Itthon

süti beállítások módosítása